Harangöntés

Nemcsak itthon, de a világban is ritkán előforduló szakma a harangöntés. Szlezák László, Magyarország néhai aranykoszorús harangöntőjének mesterségét ma Gombos Miklós viszi tovább a nagy elődhöz méltó, messze földig ható sikerrel.

Régi magyarországi harangöntő dinasztia tagjaként Gombos Miklós fiával, Ferenccel együtt készíti harangjait és remélhetőleg unokája viszi majd tovább az ősi mesterséget. Mert sok-sok fortélya, apáról fiúra szálló csínja-bínja van ennek a nagy koncentrációt és sokrétű tudást igénylő, kitartó munkának, aminek eredményeként a harang érces-öblös hangon vagy éppen csilingelően egyszer csak megszólal.

Nem mindegy, hogy a harang szíve, vagy közkeletűbb szóval, a nyelve mekkora erővel kongatja meg az öblös rezet, hogy az ne repedjen el. Nem kisebb tudomány a lengőszerkezet vagy a harangot tartó állványzat elkészítése, amelynek stabilan kell tartania sok-sok évtizeden keresztül az akár tonnányi súlyú, oda-vissza lengő harangot.

Egyfajta misztérium már maga az öntés folyamata is, amelynek gyönyörű emléket állított a világhírű orosz rendező, Andrej Tarkovszkij az isteni tehetségű Rubljov középkori ikonfestőről szóló filmjében...

A harangok Rómába mentek. Ezúttal szó szerint. A Vatikánnak is öntött ugyanis harangot filmünk hőse, Gombos Miklós. Ezt a harangját a néhai II. János Pál pápa áldotta meg. A hazai templomok, például az Esztergomi Bazilika mellett Gombos Miklós újította fel az egyik kolozsvári templom harangját, de Németországban, Ukrajnában és Oroszországban is szólnak a harangjai, s még messzi afrikai országokba és Izraelbe is eljutottak, hogy hirdessék Isten dicsőségét, a béke, a jóság és a szeretet erejét.

A filmet támogatta a TVEL orosz fűtőanyaggyártó vállalat.