A cseszneki várat a tatárjárás után kezdték építeni. A XIII. század közepén említik először, mint erődítményt. A Veszprém megyében található erődítmény nevét építtetőjéről, Cseszneki Jakabról kapta.

A vár a Zala megyében található Rezi településről kapta nevét. A Meleg-hegyen 418 méter magasan fekvő várat vélhetően a XIII. század végén építhették helyi földesurak.

A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár fénykorában 9 méteres falakkal is rendelkezett. Ma már csak a vár keleti és nyugati fala jelzi a látogató számára korábbi méreteit. Feltételezhetően a vele szomszédos Tátika várának 1589-es ostromakor pusztulhatott el.

A szerednyei vár ma Ukrajna területén, Kárpátalján található Ungvár és Munkács közötti Szerednye városában. Vélhetően elhelyezkedéséről kaphatta a település a nevét, a „середина” szláv eredetű szó jelentése ugyanis közép, között stb.

A Fejér megyei Csókakő határában a Vértes lábain (Csóka-hegy) magaslik a csókakői vár. Vélhetően a XIII. században épült, 1299-ben már írásban is említik.

A Munkácsi vár - vagy más néven Palánk vár - ma Kárpátalja legnevezetesebb műemlékei közé tartozik.

Az elmúlt években felújított és restaurált épület rengeteg turistát vonz, de falai között gyakoriak a rendezvények és színvonalas kiállítások is. Ilyen volt a Munkácsy Mihály festmény kiállítás is még 2007-ben. A legtöbb magyar várhoz mérten láthatóan jó állapotban vészelte át a több mint évezredes történelmét. Története rendkívül gazdag és fordulatos. 

A huszti vár ma Kárpátalján, Huszt városa mellett található. A 300 méteres magasságból szép kilátás nyílik a várat körbeölelő hegyekre és a Tiszára.

Csobánc váráról 1272-ben tesznek először írásos említést. Történészek szerint a vár építése az 1250-es években kezdődhetett. A festői környezetben fekvő kővár Veszprém Megyében a Csobánc hegyen található 378 méteres magasságban. Elhelyezkedése stratégiai fontosságúvá tette a viharos magyar történelem során.

A ma Balaton-felvidéken, Sümeg városában található Sümegi vár építésének kezdete IV. Béla idejére - nagyjából a 1260-as évekre - tehető.

A vár több korszakon átívelő bővítésének következtében a környék egyik legerősebb középkori kővárává fejlődött. Ez megmutatkozik mozgalmas történelmén is, hiszen az 1713-ban bekövetkezett leégéséig meg tudta tartani katonai jelentőségét. Sajnos az ez után következő évszázadokban az időjárás és a környéken élő lakosság rombolta tovább, egészen az 1960-as évekig, amikor felújítások máig tartó sorozata vette kezdetét.

A vár nyitva áll a látogató közönség előtt. Gyakori és színes programokkal várja a látogatókat.

Kőszeg közelében az Óház-tetőn található, egészen a város alapításáig visszaeredeztethető vár a Felsővár vagy más néven Óvár.

Vélhetően a XIII. században épült határvédelmi céllal. Első írásos emlékei 1248-ból valók, amikor Frigyes osztrák herceg által megszerzett várat IV. Béla magyar király erői visszafoglalták.

Amikor a XIV. században kiépült az Alsóvár (vagy mai nevén Jurisics vár) Kőszegen, a Felsővár elveszítette jelentőségét és állapota leromlott. 1896-ban a romokon kőből készült kilátót építettek, amit egy 1917-es vihar ledöntött. A kilátó mai formájában 1996-ban került helyreállításra.

Forrás: naturpark.hu

A mai Magyarország egyik legrégebbi kővárát légi felvételen mutatjuk meg, néhány történelmi információval feliratozva.