Videó csatorna magyar emberekről, kultúráról és hagyományokról.


Megjelentünk a Turista magazin oldalán is!

2018/07/05. - írta: aperti

Íme csobánc vára madár szemmel

"Lélegzetelállító felvételeken hazánk egyik legszebb fekvésű vára." - Írja a Turista Magazin a filmről megjelent cikkben. köszönjük a megosztást!

aperti_turista.jpg

Szólj hozzá!

Rejtett kreativitás

2018/04/27. - írta: aperti

Mittersisters: az első csináld magad (DIY) táskaműhely Budapest közepéről

Amikor megismerkedtünk Mitter Anna Rózával, nem sokat hallottunk a „bőrös” mesterség és az azt meghatározó divat mai kihívásairól. Mint kiderült, egyáltalán nem egyszerű pályakezdőként elindulni ebben a műfajban. Ha pedig a trendeket sem akarjuk követni, akkor szinte lehetetlenre vállalkozunk. Talán itt kezdett igazán izgalmassá válni Rozi története a számunkra.

Tovább Szólj hozzá!

Sümegi vár

2018/03/09. - írta: aperti

Magyar várak

A ma Balaton-felvidéken, Sümeg városában található Sümegi vár építésének kezdete IV. Béla idejére - nagyjából a 1260-as évekre - tehető.

A vár több korszakon átívelő bővítésének következtében a környék egyik legerősebb középkori kővárává fejlődött. Ez megmutatkozik mozgalmas történelmén is, hiszen az 1713-ban bekövetkezett leégéséig meg tudta tartani katonai jelentőségét. Sajnos az ez után következő évszázadokban az időjárás és a környéken élő lakosság rombolta tovább, egészen az 1960-as évekig, amikor felújítások máig tartó sorozata vette kezdetét.


A vár nyitva áll a látogató közönség előtt. Gyakori és színes programokkal várja a látogatókat.

Szólj hozzá!

Felsővár

2017/09/27. - írta: aperti

Magyar várak

Kőszeg közelében az Óház-tetőn található, egészen a város alapításáig visszaeredeztethető vár a Felsővár vagy más néven Óvár.

Vélhetően a XIII. században épült határvédelmi céllal. Első írásos emlékei 1248-ból valók, amikor Frigyes osztrák herceg által megszerzett várat IV. Béla magyar király erői visszafoglalták.

Amikor a XIV. században kiépült az Alsóvár (vagy mai nevén Jurisics vár) Kőszegen, a Felsővár elveszítette jelentőségét és állapota leromlott. 1896-ban a romokon kőből készült kilátót építettek, amit egy 1917-es vihar ledöntött. A kilátó mai formájában 1996-ban került helyreállításra.

Forrás: naturpark.hu

Szólj hozzá!

Nem holdbéli táj

2016/08/18. - írta: aperti

Látogatás a Mátrai Erőműben

 

A Mátra gyönyörű vonulatai mindenkit, így bennünket is folyamatosan rabul ejtenek. A környéken való legutóbbi barangolásunk alkalmával egy olyan holdbéli táj tárult a szemünk elé, amelyen első ránézése semmilyen nyoma nem volt az életnek. Közelebbről megnézve azonban hatalmas, de inkább monumentálisnak mondható gépek voltak láthatóak a távolban, amelyek mellett az ott dolgozó emberek szinte eltörpültek. Ekkor döbbentünk rá, hogy nem a Holdra tévedtünk, hiszen a gépek tulajdonképpen azért dolgoznak, hogy kitermeljék az ott található lignitet, ami a közeli mátrai erőműbe kerül, és villamos energiát állítanak elő belőle. Egy pillanatra el is gondolkoztunk a látottakon és a villamos energia nélkülözhetetlen szerepén.

Tovább Szólj hozzá!

Köztünk élő rómaiak

2016/06/23. - írta: aperti

Vivere militare est!

A hely szelleme megigéz. Különösen igaz ez Aquincumra, amely a római kori Pannónia Inferior provincia székhelye volt a II. század elejétől.

Az Aquincumi Múzeum területén rendszeresen találkozhatunk római hagyományőrzőkkel. A feltárt aquincumi polgárváros falai között gyakorlatozva római katonák módjára őrzik az egykori Tizedik Gemina legió emlékét.

A birodalom katonái egyébként nem itt, hanem a mai Flórián téren található erődben állomásoztak. A hagyományőrzők római ruhát öltve élik a határvidéket a barbárok támadásaitól védő erődben kétezer éve élt katonák mindennapjait. Senecával vallják: Vivere militare est. - Az élet harc.

A filmet támogatta a TVEL orosz fűtőanyaggyártó vállalat. 

Szólj hozzá!

Az utolsó csikós

2015/09/06. - írta: aperti

 

A pusztai foglalkozások között, akárcsak egykor, ma is a csikósoké a legnagyobb respektnek örvendő. Igazán látványos, amint a csikós ostorát pattogtatva, szilaj lovakon terpeszben állva vágtat a pusztában. Filmünk hőse, Bordás Ádám is tud ilyen kunsztokat, ám a csikós munkája igazában nem csak ebből áll. Együtt él a ménessel, életének ritmusa alkalmazkodik a gondjaira bízott lovakéhoz: legeltet, itat, mikor minek van ideje, figyel a jószágra és tisztán tartja az istállót is, merthogy ez is hozzá tartozik a munkájához.

Tovább 2 komment

Csavaros tereprali

2015/07/13. - írta: aperti

  

Aki szereti az autósportot és a Dakart, az jól tudja, ki is Jean-Louis Schlesser, aki a gyári méregdrága összkerékhajtású versenygépekből álló mezőnyt Afrikában többször is állva hagyta összetettben hátsókerék hajtású kocsijával a homoktengerben.

Tovább Szólj hozzá!

Tiritarka kalocsai minták

2015/06/24. - írta: aperti

Mi lesz veled, kalocsai hímzés?

 

Mi a titka a szép kalocsai hímzésnek? 

Egész életünket befolyásolja a technikai fejlődés, az energia, a gyárak és az innovációk. A kalocsai hímzés a XIX. század második felében született (ekkor nyílt előnyomda Kalocsán), ám az asszonyok akkor jutottak erős színtartó fonalhoz, amikor 1912-ben fonalgyár jött létre Nagyatádon. A kalocsai hímzés szabad rajzos mintái, motívumai a házakon alkalmazott falfestés mintáit követték a hímzéseken is, de eredetileg az ókalocsai hímzés kizárólag fehér volt.

A mintákat az úgynevezett íróasszonyok kék vagy lila festékbe mártott tollal szabadon rögtönözve írták elő az anyagra. Az idő változásai a divatot is változtatták és a XIX. század végére új stílusjegyek és technikák jelentek meg. A lyukvarrás helyett a betöltött hímzés kezdett elterjedni, teret nyert a száröltés és a huroköltés. A századforduló körül az íróasszonyok második nemzedéke a régieken alapuló új hagyományokat teremtett. Szabad kreativitásuknak hatalmas lökést adott a már említett fonalgyár, így az 1930-as évektől tobzódtak a színek a kalocsai hímzéseken és a lányok öltözetén.

Ma már a színek meghatározóak. A nefelejcs csak kék lehet, a rózsa piros, a rózsaszínnel liliomféléket varrnak, de azért sokféle kéket írnak, nem csak nefelejcset. Van a szamárrágó, van az ázottka, van a konkó, „és a mi asszonyaink azok tudják, hogy az kék. Aki nem tudja, az már nem nagyon érti a kalocsait”.

„Szóval ezeket mind tudni kell azért, hogy igazi szép legyen a kalocsai hímzés.” Ez a titok.

Romsics Lászlóné Szarka Vera az utolsó íróasszonyok egyike, fontos lenne, hogy legyenek fiatal rajzolók és ne törjön meg a kalocsai hímzés generációja.

A filmet támogatta a TVEL orosz fűtőanyag gyártó vállalat.

Tovább Szólj hozzá!

A balatoni csata

2015/06/12. - írta: aperti

A II. Hadi Kulturális Fesztivált 2015-ben is Tapolcán rendezték meg, ahol megelevenedett a balatoni csata a látogatók számára. A szervezők célja, hogy minden évben megrendezhessék a fesztivált, ami reményeik szerint országos színvonalúvá fogja kinőni magát.

A történelmi háttérről itt lehet többet megtudni.

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása