Csobánc váráról 1272-ben tesznek először írásos említést. Történészek szerint a vár építése az 1250-es években kezdődhetett. A festői környezetben fekvő kővár Veszprém Megyében a Csobánc hegyen található 378 méteres magasságban. Elhelyezkedése stratégiai fontosságúvá tette a viharos magyar történelem során.
A XVI. században a törökök többször is megpróbálták bevenni Csobáncot, de sikertelenül jártak. A törökök kiűzését követően a vár - a Habsburg udvar által létrehozott - lerombolására ítélt várak listájára került. Ennek végrehajtását azonban a Rákóczi-szabadságharc megakadályozta.
A vár történetének legemlékezetesebb napja 1707. február 25. Az Erdélyből a Balaton-felvidéken át Ausztria felé visszavonuló haderő sikertelen ostromot intézett Csobánc ellen. A várat egy körülbelül 30 fős helyőrség, 30 főnyi bemenekült nemes és asszonyaik, gyermekeik védték az 1000 fős túlerővel szemben. Az ostromlók nem jártak sikerrel és a források szerint legalább 400 főt veszítettek. Sajnos 1709-ben mégis császári kézre került és nem sokkal később meg is kezdődött robbantásokkal történő lerombolása. 1722-től már csak mint romot említik.
Az 1950-es évektől a vár több kisebb felújításon esett át, de rossz állapotban van. A tervek szerint a Nemzeti Várprogram 2017-2018-as fordulójában várható átfogó fejlesztése.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.