Az Országos Kéktúra Magyarország legismertebb és talán egyik legnépszerűbb túramozgalmává vált. A jelenleg 1168 kilométeres túraútvonal az ország északi felén vonul végig.
Túramozgalom, hiszen a Magyar Természetjáró Szövetség gondozásában összesen 152 bélyegzőponton kell végig haladnunk. Az itt kihelyezett bélyegzőkkel tudjuk a saját bélyegzőfüzetünkben igazolni az adott szakaszok teljesítését is.
A huszti vár ma Kárpátalján, Huszt városa mellett található. A 300 méteres magasságból szép kilátás nyílik a várat körbeölelő hegyekre és a Tiszára.
Csobánc váráról 1272-ben tesznek először írásos említést. Történészek szerint a vár építése az 1250-es években kezdődhetett. A festői környezetben fekvő kővár Veszprém Megyében a Csobánc hegyen található 378 méteres magasságban. Elhelyezkedése stratégiai fontosságúvá tette a viharos magyar történelem során.
A ma Balaton-felvidéken, Sümeg városában található Sümegi vár építésének kezdete IV. Béla idejére - nagyjából a 1260-as évekre - tehető.
A vár több korszakon átívelő bővítésének következtében a környék egyik legerősebb középkori kővárává fejlődött. Ez megmutatkozik mozgalmas történelmén is, hiszen az 1713-ban bekövetkezett leégéséig meg tudta tartani katonai jelentőségét. Sajnos az ez után következő évszázadokban az időjárás és a környéken élő lakosság rombolta tovább, egészen az 1960-as évekig, amikor felújítások máig tartó sorozata vette kezdetét.
A vár nyitva áll a látogató közönség előtt. Gyakori és színes programokkal várja a látogatókat.
Szeretnénk megköszönni az említéseket:
Az Istvántelki Gőzösműhely - más néven Istvántelki Főműhely - hosszú múltra tekint vissza. Hivatalosan 1905-ben adták át és évtizedekig a hazai vasúti kocsik és gőzmozdonyok karbantartásának a fellegvára volt. A jelenleg Budapest IV. kerületében elhelyezkedő ipartelep egykoron hatalmas méreteket öltött. Sajnos azonban eljöttek a hanyatlás évei.
Pontosan 40 éve lesz, hogy az Amerikai Egyesült Államok nevében Jimmy Carter amerikai elnök visszaadta a magyar nép számára (1978. január 6.-án) a Szent Koronát.
A korona még a második világháború végén került kalandos úton az Amerikai Egyesült Államok birtokába. Bár az akkori koronaőrök mindent megtettek annak érdekében, hogy államiságunk jelképe épségben átvészelje a veszélyes időket, idegen kézbe kerülését mégsem tudták megakadályozni. Utólag nehéz megmondani, hogyan alakult volna a sorsa, ha az amerikaiak nem veszik magukhoz megőrzésre, de annyi biztos, hogy hazatérése után ismét felmerült őrzésének kérdése.
Filmünk napjaink koronaőri hivatására szeretné röviden felhívni a figyelmet. A rájuk nehezedő felelősség csak akkor érthető meg igazán, ha felismerjük: nem csak egyszerű múzeumi tárgyról van szó. Maguk a koronaőrök sem tárgyként tekintenek rá. Önálló jogi személyisége van!
Kőszeg közelében az Óház-tetőn található, egészen a város alapításáig visszaeredeztethető vár a Felsővár vagy más néven Óvár.
Vélhetően a XIII. században épült határvédelmi céllal. Első írásos emlékei 1248-ból valók, amikor Frigyes osztrák herceg által megszerzett várat IV. Béla magyar király erői visszafoglalták.
Amikor a XIV. században kiépült az Alsóvár (vagy mai nevén Jurisics vár) Kőszegen, a Felsővár elveszítette jelentőségét és állapota leromlott. 1896-ban a romokon kőből készült kilátót építettek, amit egy 1917-es vihar ledöntött. A kilátó mai formájában 1996-ban került helyreállításra.
Forrás: naturpark.hu
A mai Magyarország egyik legrégebbi kővárát légi felvételen mutatjuk meg, néhány történelmi információval feliratozva.