Gazdag néphagyományunk sorából ezúttal a sokak által talán kevésbé ismert tikverőzést mutatjuk be. Ezt a szokást valaha az egész Kárpát-medencében több tájegységen ismerték, mára azonban a Fejér megyei Moha községben ápolják egyedüliként ezt a vidám hagyományt.

A rendszerváltást követő privatizáció során gyárak tucatjai mentek tönkre, erre a sorsra jutott a nagy múltú Salgótarjáni Öblösüveggyár is. Több mint 120 éves fennállása alatt nemcsak a hazai ipar meghatározó része volt, mely több száz embernek adott munkát, hanem olyan világhírnévre is szert tett, melynek köszönhetően külföldi luxuscégek számára gyártottak a salgótarjáni szakemberek.

Korunkban a gyártási folyamatok automatizálása nem kedvez a régi mesterségek őrzőinek, és ez sajnos sok esetben a hagyományok eltűnésével fenyeget. Sallay Tibor a szegedi papucs történetén keresztül azonban megmutatta, hogy ragaszkodó elszántsággal a nehéz helyzetekből is van kiút. A papucskészítő mester ugyanis a családjából hozott szakmai tudással felvértezve tanulta meg a szegedi papucs készítésének rejtelmeit a mesterség utolsó ismerőjétől, Rátkai Sanyi bácsitól.

Egy novemberi napon, az esti órában hazaérünk. Otthonunkban sötét van, felkapcsoljuk a villanyt, bekapcsoljuk a tévét és közben elindítjuk a mosógépet is. Mindezt természetes módon és ösztönösen tesszük, ezért bizonyára bele sem gondolunk abba, hogy a konnektoron keresztül a villamos hálózathoz csatlakoztatott berendezések miért is tudnak működni.

Azt tudjuk, hogy az áram nem önmagából a konnektorból származik, hiszen azt első körben meg kell tudnunk termelni és a villamosenergia-hálózatokon keresztül el kell tudni juttatni a fogyasztókig. Elsőre ez talán egyszerűnek tűnik, de valójában mégsem az. Egy kihagyhatatlan láncszem még mindig hiányzik: a villamosenergia-rendszer irányítója. Hazánkban a MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) irányítása és üzemeltetése alatt áll a nemzeti nagyfeszültségű hálózat, amely az importból és a hazai erőművek termeléséből származó villamos energiát az elosztói hálózatokon keresztül eljuttatja a fogyasztókhoz, azaz hozzánk.

Kertész László az egyik utolsó zászlóvivője a legősibb mesterségek egyikének. Már az édesapja is kádár volt, így gyerekkorától kezdve beléivódott a szakma szeretete, melyben azóta is örömét leli.

A Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetében jártunk, ahol megismertük Krasznahorkay Attilát, a Magfizikai Osztály vezetőjét és tudós kollégáit, akik azzal vonták magukra a világ figyelmét, hogy vélhetően felfedeztek egy új fizikai kölcsönhatást. A bő másfél évtizede tartó kutatás eredetileg az úgynevezett „sötét foton” megtalálásáért indult. A sötét foton a sötét anyag részecskéi közötti kölcsönhatást közvetítené, ahhoz hasonlóan, ahogy a foton (a fény teszi) a látható világunkban. Utóbb kiderült, hogy valami egészen másról van szó. Úgy tűnik, megtalálták a világ ötödik kölcsönhatását.

A Mátra gyönyörű vonulatai mindenkit, így bennünket is folyamatosan rabul ejtenek. A környéken való legutóbbi barangolásunk alkalmával egy olyan holdbéli táj tárult a szemünk elé, amelyen első ránézése semmilyen nyoma nem volt az életnek. Közelebbről megnézve azonban hatalmas, de inkább monumentálisnak mondható gépek voltak láthatóak a távolban, amelyek mellett az ott dolgozó emberek szinte eltörpültek. Ekkor döbbentünk rá, hogy nem a Holdra tévedtünk, hiszen a gépek tulajdonképpen azért dolgoznak, hogy kitermeljék az ott található lignitet, ami a közeli mátrai erőműbe kerül, és villamos energiát állítanak elő belőle. Egy pillanatra el is gondolkoztunk a látottakon és a villamos energia nélkülözhetetlen szerepén.

A hely szelleme megigéz. Különösen igaz ez Aquincumra, amely a római kori Pannónia Inferior provincia székhelye volt a II. század elejétől.

Az Aquincumi Múzeum területén rendszeresen találkozhatunk római hagyományőrzőkkel. A feltárt aquincumi polgárváros falai között gyakorlatozva római katonák módjára őrzik az egykori Tizedik Gemina legió emlékét.

A birodalom katonái egyébként nem itt, hanem a mai Flórián téren található erődben állomásoztak. A hagyományőrzők római ruhát öltve élik a határvidéket a barbárok támadásaitól védő erődben kétezer éve élt katonák mindennapjait. Senecával vallják: Vivere militare est. - Az élet harc.

A filmet támogatta a TVEL orosz fűtőanyaggyártó vállalat. 

Nemcsak itthon, de a világban is ritkán előforduló szakma a harangöntés. Szlezák László, Magyarország néhai aranykoszorús harangöntőjének mesterségét ma Gombos Miklós viszi tovább a nagy elődhöz méltó, messze földig ható sikerrel.

Nem is gondolnánk, hogy a kakaó őshazájában milyen fontos szerepe van a pillangóknak, ugyanis részben nekik köszönhetjük, hogy ehetünk csokoládét. Közép- amerikában bizonyos termőterületeken, ahol a kakaó babot termesztik, ezek a színpompás rovarok porozzák be a kakaó cserjék virágait. Áth-Horváth  Zsókától, a hazai kézműves csokoládéműhelyek elismert szakértőjétől tudjuk mindezt, aki elkalauzolt minket a hazai műhelyekbe és beavatott a műhelytitkokba.