A Fejér megyei Csókakő határában a Vértes lábain (Csóka-hegy) magaslik a csókakői vár. Vélhetően a XIII. században épült, 1299-ben már írásban is említik.

A Nevickei vár Kárpátalján, Ungvártól 10-15 kilométerre északkeletre fekszik, nem messze az Ung folyótól, 122 méteres magasságban.

A vár keletkezésének pontos ideje nem ismert, de több monda is kapcsolódik hozzá. Az egyik szerint még a honfoglalás előtt egy szláv hercegnő építette, róla nevezték el, állítólag a szláv eredetű „невеста” (nyeveszta - menyasszony) szóból eredeztetik nevét.

Érdekes történet még a Nevickei vár borostyánja, valamint Pohana Gyivka és Mátyás király legendája. Bár ez utóbbinál megjegyezzük, hogy a vár megépítéséhez képest Mátyás Király jóval később élt és uralkodott (1458 - 1490).

A vár keletkezését a történészek egyébként a XII-XII. század fordulójára teszik. Első írásos említése 1274-ből való. Történelme során sokszor gazdát cserélt.

A Munkácsi vár - vagy más néven Palánk vár - ma Kárpátalja legnevezetesebb műemlékei közé tartozik.

Az elmúlt években felújított és restaurált épület rengeteg turistát vonz, de falai között gyakoriak a rendezvények és színvonalas kiállítások is. Ilyen volt a Munkácsy Mihály festmény kiállítás is még 2007-ben. A legtöbb magyar várhoz mérten láthatóan jó állapotban vészelte át a több mint évezredes történelmét. Története rendkívül gazdag és fordulatos. 

A huszti vár ma Kárpátalján, Huszt városa mellett található. A 300 méteres magasságból szép kilátás nyílik a várat körbeölelő hegyekre és a Tiszára.

Csobánc váráról 1272-ben tesznek először írásos említést. Történészek szerint a vár építése az 1250-es években kezdődhetett. A festői környezetben fekvő kővár Veszprém Megyében a Csobánc hegyen található 378 méteres magasságban. Elhelyezkedése stratégiai fontosságúvá tette a viharos magyar történelem során.

Pontosan 40 éve lesz, hogy az Amerikai Egyesült Államok nevében Jimmy Carter amerikai elnök visszaadta a magyar nép számára (1978. január 6.-án) a Szent Koronát.

A korona még a második világháború végén került kalandos úton az Amerikai Egyesült Államok birtokába. Bár az akkori koronaőrök mindent megtettek annak érdekében, hogy államiságunk jelképe épségben átvészelje a veszélyes időket, idegen kézbe kerülését mégsem tudták megakadályozni. Utólag nehéz megmondani, hogyan alakult volna a sorsa, ha az amerikaiak nem veszik magukhoz megőrzésre, de annyi biztos, hogy hazatérése után ismét felmerült őrzésének kérdése.

Filmünk napjaink koronaőri hivatására szeretné röviden felhívni a figyelmet. A rájuk nehezedő felelősség csak akkor érthető meg igazán, ha felismerjük: nem csak egyszerű múzeumi tárgyról van szó. Maguk a koronaőrök sem tárgyként tekintenek rá. Önálló jogi személyisége van!

Kőszeg közelében az Óház-tetőn található, egészen a város alapításáig visszaeredeztethető vár a Felsővár vagy más néven Óvár.

Vélhetően a XIII. században épült határvédelmi céllal. Első írásos emlékei 1248-ból valók, amikor Frigyes osztrák herceg által megszerzett várat IV. Béla magyar király erői visszafoglalták.

Amikor a XIV. században kiépült az Alsóvár (vagy mai nevén Jurisics vár) Kőszegen, a Felsővár elveszítette jelentőségét és állapota leromlott. 1896-ban a romokon kőből készült kilátót építettek, amit egy 1917-es vihar ledöntött. A kilátó mai formájában 1996-ban került helyreállításra.

Forrás: naturpark.hu

A mai Magyarország egyik legrégebbi kővárát légi felvételen mutatjuk meg, néhány történelmi információval feliratozva.