Amikor megismerkedtünk Mitter Anna Rózával, nem sokat hallottunk a „bőrös” mesterség és az azt meghatározó divat mai kihívásairól. Mint kiderült, egyáltalán nem egyszerű pályakezdőként elindulni ebben a műfajban. Ha pedig a trendeket sem akarjuk követni, akkor szinte lehetetlenre vállalkozunk. Talán itt kezdett igazán izgalmassá válni Rozi története a számunkra.

Az Istvántelki Gőzösműhely - más néven Istvántelki Főműhely - hosszú múltra tekint vissza. Hivatalosan 1905-ben adták át és évtizedekig a hazai vasúti kocsik és gőzmozdonyok karbantartásának a fellegvára volt. A jelenleg Budapest IV. kerületében elhelyezkedő ipartelep egykoron hatalmas méreteket öltött. Sajnos azonban eljöttek a hanyatlás évei.

Pontosan 40 éve lesz, hogy az Amerikai Egyesült Államok nevében Jimmy Carter amerikai elnök visszaadta a magyar nép számára (1978. január 6.-án) a Szent Koronát.

A korona még a második világháború végén került kalandos úton az Amerikai Egyesült Államok birtokába. Bár az akkori koronaőrök mindent megtettek annak érdekében, hogy államiságunk jelképe épségben átvészelje a veszélyes időket, idegen kézbe kerülését mégsem tudták megakadályozni. Utólag nehéz megmondani, hogyan alakult volna a sorsa, ha az amerikaiak nem veszik magukhoz megőrzésre, de annyi biztos, hogy hazatérése után ismét felmerült őrzésének kérdése.

Filmünk napjaink koronaőri hivatására szeretné röviden felhívni a figyelmet. A rájuk nehezedő felelősség csak akkor érthető meg igazán, ha felismerjük: nem csak egyszerű múzeumi tárgyról van szó. Maguk a koronaőrök sem tárgyként tekintenek rá. Önálló jogi személyisége van!

A rendszerváltást követő privatizáció során gyárak tucatjai mentek tönkre, erre a sorsra jutott a nagy múltú Salgótarjáni Öblösüveggyár is. Több mint 120 éves fennállása alatt nemcsak a hazai ipar meghatározó része volt, mely több száz embernek adott munkát, hanem olyan világhírnévre is szert tett, melynek köszönhetően külföldi luxuscégek számára gyártottak a salgótarjáni szakemberek.

Korunkban a gyártási folyamatok automatizálása nem kedvez a régi mesterségek őrzőinek, és ez sajnos sok esetben a hagyományok eltűnésével fenyeget. Sallay Tibor a szegedi papucs történetén keresztül azonban megmutatta, hogy ragaszkodó elszántsággal a nehéz helyzetekből is van kiút. A papucskészítő mester ugyanis a családjából hozott szakmai tudással felvértezve tanulta meg a szegedi papucs készítésének rejtelmeit a mesterség utolsó ismerőjétől, Rátkai Sanyi bácsitól.

Kertész László az egyik utolsó zászlóvivője a legősibb mesterségek egyikének. Már az édesapja is kádár volt, így gyerekkorától kezdve beléivódott a szakma szeretete, melyben azóta is örömét leli.

A Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetében jártunk, ahol megismertük Krasznahorkay Attilát, a Magfizikai Osztály vezetőjét és tudós kollégáit, akik azzal vonták magukra a világ figyelmét, hogy vélhetően felfedeztek egy új fizikai kölcsönhatást. A bő másfél évtizede tartó kutatás eredetileg az úgynevezett „sötét foton” megtalálásáért indult. A sötét foton a sötét anyag részecskéi közötti kölcsönhatást közvetítené, ahhoz hasonlóan, ahogy a foton (a fény teszi) a látható világunkban. Utóbb kiderült, hogy valami egészen másról van szó. Úgy tűnik, megtalálták a világ ötödik kölcsönhatását.

A hely szelleme megigéz. Különösen igaz ez Aquincumra, amely a római kori Pannónia Inferior provincia székhelye volt a II. század elejétől.

Az Aquincumi Múzeum területén rendszeresen találkozhatunk római hagyományőrzőkkel. A feltárt aquincumi polgárváros falai között gyakorlatozva római katonák módjára őrzik az egykori Tizedik Gemina legió emlékét.

A birodalom katonái egyébként nem itt, hanem a mai Flórián téren található erődben állomásoztak. A hagyományőrzők római ruhát öltve élik a határvidéket a barbárok támadásaitól védő erődben kétezer éve élt katonák mindennapjait. Senecával vallják: Vivere militare est. - Az élet harc.

A filmet támogatta a TVEL orosz fűtőanyaggyártó vállalat. 

Nemcsak itthon, de a világban is ritkán előforduló szakma a harangöntés. Szlezák László, Magyarország néhai aranykoszorús harangöntőjének mesterségét ma Gombos Miklós viszi tovább a nagy elődhöz méltó, messze földig ható sikerrel.

Nem is gondolnánk, hogy a kakaó őshazájában milyen fontos szerepe van a pillangóknak, ugyanis részben nekik köszönhetjük, hogy ehetünk csokoládét. Közép- amerikában bizonyos termőterületeken, ahol a kakaó babot termesztik, ezek a színpompás rovarok porozzák be a kakaó cserjék virágait. Áth-Horváth  Zsókától, a hazai kézműves csokoládéműhelyek elismert szakértőjétől tudjuk mindezt, aki elkalauzolt minket a hazai műhelyekbe és beavatott a műhelytitkokba.