A cseszneki várat a tatárjárás után kezdték építeni. A XIII. század közepén említik először, mint erődítményt. A Veszprém megyében található erődítmény nevét építtetőjéről, Cseszneki Jakabról kapta.
A cseszneki várat a tatárjárás után kezdték építeni. A XIII. század közepén említik először, mint erődítményt. A Veszprém megyében található erődítmény nevét építtetőjéről, Cseszneki Jakabról kapta.
A XIII. században épült vár a Balaton északi partjának közelében, Zalaszántó mellett az Országos Kéktúra útvonalán található 413 méter magasan, Rezi várának szomszédságában.
Vélelmezhetően a Balaton-felvidék egyik legkorábban épült kővára ez. A régió többi várához hasonlóan gyakran gazdát cserélt az évszázadok során. A törökök pusztításnak következtében a XVI. század végére már, mint romvárat említik. Az épületet a kétezres évek elején kezdik el helyreállítani. Napjainkban szabadon látogatható.
A vár Ungvár központjában a skanzen szomszédságában található. A Munkácsi vár mellett Kárpátalja egyik legnagyobb és legjobb állapotban lévő kővára.
A vár a Zala megyében található Rezi településről kapta nevét. A Meleg-hegyen 418 méter magasan fekvő várat vélhetően a XIII. század végén építhették helyi földesurak.
A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár fénykorában 9 méteres falakkal is rendelkezett. Ma már csak a vár keleti és nyugati fala jelzi a látogató számára korábbi méreteit. Feltételezhetően a vele szomszédos Tátika várának 1589-es ostromakor pusztulhatott el.
A szerednyei vár ma Ukrajna területén, Kárpátalján található Ungvár és Munkács közötti Szerednye városában. Vélhetően elhelyezkedéséről kaphatta a település a nevét, a „середина” szláv eredetű szó jelentése ugyanis közép, között stb.
A Nagyszőlős felé magasodó Kankó vár (vagy más néven Ugocsa vár) romja Kárpátalja egyik nevezetességei közé tartozik.
A Fejér megyei Csókakő határában a Vértes lábain (Csóka-hegy) magaslik a csókakői vár. Vélhetően a XIII. században épült, 1299-ben már írásban is említik.
A Nevickei vár Kárpátalján, Ungvártól 10-15 kilométerre északkeletre fekszik, nem messze az Ung folyótól, 122 méteres magasságban.
A vár keletkezésének pontos ideje nem ismert, de több monda is kapcsolódik hozzá. Az egyik szerint még a honfoglalás előtt egy szláv hercegnő építette, róla nevezték el, állítólag a szláv eredetű „невеста” (nyeveszta - menyasszony) szóból eredeztetik nevét.
Érdekes történet még a Nevickei vár borostyánja, valamint Pohana Gyivka és Mátyás király legendája. Bár ez utóbbinál megjegyezzük, hogy a vár megépítéséhez képest Mátyás Király jóval később élt és uralkodott (1458 - 1490).
A vár keletkezését a történészek egyébként a XII-XII. század fordulójára teszik. Első írásos említése 1274-ből való. Történelme során sokszor gazdát cserélt.
A Munkácsi vár - vagy más néven Palánk vár - ma Kárpátalja legnevezetesebb műemlékei közé tartozik.
Az elmúlt években felújított és restaurált épület rengeteg turistát vonz, de falai között gyakoriak a rendezvények és színvonalas kiállítások is. Ilyen volt a Munkácsy Mihály festmény kiállítás is még 2007-ben. A legtöbb magyar várhoz mérten láthatóan jó állapotban vészelte át a több mint évezredes történelmét. Története rendkívül gazdag és fordulatos.
A huszti vár ma Kárpátalján, Huszt városa mellett található. A 300 méteres magasságból szép kilátás nyílik a várat körbeölelő hegyekre és a Tiszára.