Nem holdbéli táj

A Mátra gyönyörű vonulatai mindenkit, így bennünket is folyamatosan rabul ejtenek. A környéken való legutóbbi barangolásunk alkalmával egy olyan holdbéli táj tárult a szemünk elé, amelyen első ránézése semmilyen nyoma nem volt az életnek. Közelebbről megnézve azonban hatalmas, de inkább monumentálisnak mondható gépek voltak láthatóak a távolban, amelyek mellett az ott dolgozó emberek szinte eltörpültek. Ekkor döbbentünk rá, hogy nem a Holdra tévedtünk, hiszen a gépek tulajdonképpen azért dolgoznak, hogy kitermeljék az ott található lignitet, ami a közeli mátrai erőműbe kerül, és villamos energiát állítanak elő belőle. Egy pillanatra el is gondolkoztunk a látottakon és a villamos energia nélkülözhetetlen szerepén.

Bármit is teszünk, mindig energiát használunk. Ha villamoson utazunk, ha számítógéppel dolgozunk, vagy ha éppen tévét nézünk. Mindezeket korlátlanul megtehetjük, hiszen folyamatosan rendelkezésre áll a villamos energia. De gondoljunk egy kicsit bele! Az áram nem önmagából a konnektorból származik, hiszen azt előbb az erőművekben meg kell tudni termelni, ha pedig nem tudunk eleget termelni belőle, akkor külföldről szükséges beszerezni a hiányzó mennyiséget. Nagy mennyiségben villamos energiát tudunk termelni például atom-, szén-, gázerőművek segítségével is, de mára jelentős szerephez jut a megújuló energiaforrások felhasználása is. Nem elhanyagolható szempont, hogy minden egyes ország más-más földrajzi adottsággal és gazdasági lehetőségekkel rendelkezik, ezért országonként teljesen eltérőek a villamosenergia-termelési módok, egyszóval az energiamixek. Ugyanakkor nem szabad csak egyfajta energiatermelési módra építeni egy ország ellátását, hiszen minden termelési módnak megvan a csak rá jellemző előnye, de hátránya is, ezért minden ország egy olyan egészséges, optimális „energiamix” létrehozására törekszik, amely egyidejűleg képes biztosítani a gazdasági, a műszaki, az ellátásbiztonsági, a klímavédelmi, valamint a nemzetbiztonsági szempontok érvényesülését a villamosenergiát-termelő különböző típusú erőművek által. Ehhez hozzá kell tennünk azt is, hogy egy villamosenergia- rendszernek egyaránt szüksége van alap-, menetrendtartó- és csúcserőművekre is.

Évek óta azt is tudjuk, hogy Magyarország kiszolgáltatott helyzetben van, hiszen a hazai áramfogyasztást erőműveink nem tudják teljes mértékben kiszolgálni, így külföldről szükséges pótolnunk a hiányzó mennyiséget. Mindez azt jelenti, hogy az éves országos fogyasztásunk kiszolgálásához szükséges villamos energia közel 30 – de egyes időszakokban akár 40-50 százalékát – külföldi erőművek termelik meg. A külföldi behozatal azonban hosszú távon veszélyeket hordoz magában, hiszen nem tudhatjuk, hogy az ott üzemelő erőművek meddig tudnak termelni „felesleges” energiát, amelyet végül mi is megvehetünk. Emellett pedig azt sem láthatjuk, hogy 5-10 év múlva mennyi lesz a külföldi energia ára, de arra sem számíthatunk igazán, hogy a mi kiszolgálásunk érdekében építenek majd külföldön erőműveket. Éppen ezért a hazai áramfogyasztáshoz kielégítéséhez szükséges energia döntő részét itthon kell tudnunk megtermelni, mert így csökkenteni tudjuk a külföldi behozatal mértékét.

Ha a hazai villamos energiát termelő erőművekre gondolunk, akkor az is egyértelmű, hogy Magyarországon alaperőműként csak a paksi atomerőmű 2000 és a mátrai széntüzelésű erőmű 950 MW teljesítménye által biztosítható az ország villamosenergia-termelésének közel 70-75 százaléka. Az atomerőmű kétéves fűtőelem-tartalékkal is rendelkezik, így hosszú távon képes biztonságosan termelni az energiát. A mátrai erőmű hazai forrásnak tekinthető, hiszen hazai alapanyagból, a visontai és a bükkábrányi külszíni bányából kitermelt lignitből termel villamos energiát. Idehaza a lignitből az adott területekről még több száz millió tonna termelhető ki, így még több évtizedig termelhetünk belőle hazai áramot, ezáltal pedig több ezer magyar embernek is biztosíthatunk munkát.

Úgy gondoljuk, hogy az alaperőművek mellett a fogyasztói igények kielégítése és a klímavédelmi célok elérése érdekében pedig rendkívül fontos az atomenergia mellett a megújuló energiaforrások fejlesztése is. Kiváló példa erre a Mátrai Erőmű Zrt. tulajdonában lévő, 2015 októbere óta működő 16 MW teljesítményű fotovoltaikus erőmű, amely tiszta forrásként villamos energiát képes táplálni az országos hálózatba. Az említett erőmű egy régebbi bánya helyén foglal ma helyet, ugyanis a már kimerült lignitbányák helyét betemetik és erdőként, szántóként vagy éppen naperőműként hasznosítják újra. Ez az úgynevezett rekultiválás.

A holdbéli táj, valamint a villamos energia termelésének ilyen környezetbarát megoldása teljesen lenyűgözött bennünket. Úgy gondoltuk, hogy ezt minél több embernek látnia kell! Kisfilmünkben a mátrai erőmű példáján keresztül mutatjuk be közérthető és látványos módon, hogy hogyan termeli meg együttes harmóniában a szénerőmű és a naperőmű a mindannyiunk számára nélkülözhetetlen villamos energiát. Az interjú során Orosz Zoltán, a Mátrai Erőmű Zrt. stratégiai osztályának munkatársa beszél nekünk az erőművek működéséről.

A filmet támogatta a TVEL orosz nukleáris fűtőanyaggyártó vállalat.