Videó csatorna magyar emberekről, kultúráról és hagyományokról.


Busók és sokacok

2016/02/04. - írta: aperti

A télűző, tavaszköszöntő sokác hagyomány mélyen gyökerezik a mohácsiak életében. A telet és a sötétséget elűző, balkáni eredetű tavaszünnep erejét a mohácsi Busóudvarban tapasztalhattuk meg.

Tovább Szólj hozzá!

Oktatásban a jövő autói

2015/11/06. - írta: aperti

 

Az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar hallgatói a környezettudatos gondolkodásmód jegyében olyan pneumatikus, fúrógépek általi és más alternatív meghajtású járműveket fejlesztenek, amelyek nem terhelik a környezetet, nem bocsátanak ki szén-dioxidot és remélhetőleg a közeljövőben jelentős szerepet tölthetnek majd be a hazai közlekedésben. 

A Shell Eco maraton verseny keretében pedig egy olyan mini benzinmotoros „karbonszivart” is fejlesztenek, amely összesen csak 565 km/liter benzint fogyaszt, ezzel pedig egész Magyarországot 1 liter benzinből át lehet szelni.

Éppen ezért rendkívül fontos, hogy ezek a fejlesztések nagyobb nyilvánosságot kapjanak, hiszen ez egy olyan hazai tudás, amelyre akár a külföldi autógyártó cégek is vevők lehetnek. 

Tovább Szólj hozzá!

Az utolsó csikós

2015/09/06. - írta: aperti

 

A pusztai foglalkozások között, akárcsak egykor, ma is a csikósoké a legnagyobb respektnek örvendő. Igazán látványos, amint a csikós ostorát pattogtatva, szilaj lovakon terpeszben állva vágtat a pusztában. Filmünk hőse, Bordás Ádám is tud ilyen kunsztokat, ám a csikós munkája igazában nem csak ebből áll. Együtt él a ménessel, életének ritmusa alkalmazkodik a gondjaira bízott lovakéhoz: legeltet, itat, mikor minek van ideje, figyel a jószágra és tisztán tartja az istállót is, merthogy ez is hozzá tartozik a munkájához.

Tovább 2 komment

Csavaros tereprali

2015/07/13. - írta: aperti

  

Aki szereti az autósportot és a Dakart, az jól tudja, ki is Jean-Louis Schlesser, aki a gyári méregdrága összkerékhajtású versenygépekből álló mezőnyt Afrikában többször is állva hagyta összetettben hátsókerék hajtású kocsijával a homoktengerben.

Tovább Szólj hozzá!

Tiritarka kalocsai minták

2015/06/24. - írta: aperti

Mi lesz veled, kalocsai hímzés?

 

Mi a titka a szép kalocsai hímzésnek? 

Egész életünket befolyásolja a technikai fejlődés, az energia, a gyárak és az innovációk. A kalocsai hímzés a XIX. század második felében született (ekkor nyílt előnyomda Kalocsán), ám az asszonyok akkor jutottak erős színtartó fonalhoz, amikor 1912-ben fonalgyár jött létre Nagyatádon. A kalocsai hímzés szabad rajzos mintái, motívumai a házakon alkalmazott falfestés mintáit követték a hímzéseken is, de eredetileg az ókalocsai hímzés kizárólag fehér volt.

A mintákat az úgynevezett íróasszonyok kék vagy lila festékbe mártott tollal szabadon rögtönözve írták elő az anyagra. Az idő változásai a divatot is változtatták és a XIX. század végére új stílusjegyek és technikák jelentek meg. A lyukvarrás helyett a betöltött hímzés kezdett elterjedni, teret nyert a száröltés és a huroköltés. A századforduló körül az íróasszonyok második nemzedéke a régieken alapuló új hagyományokat teremtett. Szabad kreativitásuknak hatalmas lökést adott a már említett fonalgyár, így az 1930-as évektől tobzódtak a színek a kalocsai hímzéseken és a lányok öltözetén.

Ma már a színek meghatározóak. A nefelejcs csak kék lehet, a rózsa piros, a rózsaszínnel liliomféléket varrnak, de azért sokféle kéket írnak, nem csak nefelejcset. Van a szamárrágó, van az ázottka, van a konkó, „és a mi asszonyaink azok tudják, hogy az kék. Aki nem tudja, az már nem nagyon érti a kalocsait”.

„Szóval ezeket mind tudni kell azért, hogy igazi szép legyen a kalocsai hímzés.” Ez a titok.

Romsics Lászlóné Szarka Vera az utolsó íróasszonyok egyike, fontos lenne, hogy legyenek fiatal rajzolók és ne törjön meg a kalocsai hímzés generációja.

A filmet támogatta a TVEL orosz fűtőanyag gyártó vállalat.

Tovább Szólj hozzá!

HellóAnyu! - egy baba-mama közösségi tér születése

2015/06/02. - írta: aperti

„Szeretnék valamit hozzátenni a világhoz, amitől jobb lesz itt az élet”

Amikor baba születik, a nőből anya lesz, azaz teljesen új ember is születik, akinek gyökeresen megváltozik az addigi élete. Amellett, hogy szinte minden percét a csöppség gondozása köti le, sokszor leszűkül az élettere is. A munkahelyéről és a legtöbb nyilvános helyről kiszorul, kisbabás élete gyakran az otthonára és annak környékére korlátozódik, amit sokszor bezártságként élhet meg.

A gyereknevelés csodálatos, ugyanakkor nagyon sok energiát igénylő feladat, ami közeli hozzátartozók, barátok, közösségi támogatás nélkül akár súlyos nehézségeket, megoldhatatlan feladatokat vagy lelki terhet is jelenthet. Anyukának lenni az egyik legszebb, ugyanakkor talán a legfelelősségteljesebb dolog. Fontos, hogy az anyaság mellett a nő önmaga is maradhasson, legyen lehetősége feltöltődni, kimozdulni otthonról, kitörni a lakás-játszótér-ábécé háromszögből, és olyan barátokra szert tenni, akik hozzá hasonlóan nemrég vágtak bele ebbe az életre szóló kalandba, vagy akár már túl vannak ezeken az élethelyzeteken, és meg tudják osztani a tapasztalataikat. Mindezek megoldására egy családbarát közösségi teret és kávézót talált ki és valósított meg Lipták Orsi, aki sok-sok barát, támogató, partner és tanácsadó segítségével, rengeteg kísérletezés, vargabetű és nehézség árán lehetőségeket és csatlakozókat keresett, hogy végül megnyílhasson a HellóAnyu! nevű anyaközpont Budapest szívében, amely mára már valódi baba- és mamabarát színtérré formálódott.

Kisfilmünkben ezt a remek kezdeményezést mutatjuk be, és biztatunk minden anyukát, aki egy otthonos helyre, jó programokra és kedves, befogadó közösségre vágyik, gyermekével együtt látogasson el a hetedik kerületi Csányi utca 7-be!

Ha többet szeretnél megtudni: HellóAnyu facebook oldal

A filmet támogatta a TVEL orosz fűtőanyag gyártó vállalat.

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása