Gazdag néphagyományunk sorából ezúttal a sokak által talán kevésbé ismert tikverőzést mutatjuk be. Ezt a szokást valaha az egész Kárpát-medencében több tájegységen ismerték, mára azonban a Fejér megyei Moha községben ápolják egyedüliként ezt a vidám hagyományt.

Korunkban a gyártási folyamatok automatizálása nem kedvez a régi mesterségek őrzőinek, és ez sajnos sok esetben a hagyományok eltűnésével fenyeget. Sallay Tibor a szegedi papucs történetén keresztül azonban megmutatta, hogy ragaszkodó elszántsággal a nehéz helyzetekből is van kiút. A papucskészítő mester ugyanis a családjából hozott szakmai tudással felvértezve tanulta meg a szegedi papucs készítésének rejtelmeit a mesterség utolsó ismerőjétől, Rátkai Sanyi bácsitól.

Kertész László az egyik utolsó zászlóvivője a legősibb mesterségek egyikének. Már az édesapja is kádár volt, így gyerekkorától kezdve beléivódott a szakma szeretete, melyben azóta is örömét leli.

A Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetében jártunk, ahol megismertük Krasznahorkay Attilát, a Magfizikai Osztály vezetőjét és tudós kollégáit, akik azzal vonták magukra a világ figyelmét, hogy vélhetően felfedeztek egy új fizikai kölcsönhatást. A bő másfél évtizede tartó kutatás eredetileg az úgynevezett „sötét foton” megtalálásáért indult. A sötét foton a sötét anyag részecskéi közötti kölcsönhatást közvetítené, ahhoz hasonlóan, ahogy a foton (a fény teszi) a látható világunkban. Utóbb kiderült, hogy valami egészen másról van szó. Úgy tűnik, megtalálták a világ ötödik kölcsönhatását.

A Mátra gyönyörű vonulatai mindenkit, így bennünket is folyamatosan rabul ejtenek. A környéken való legutóbbi barangolásunk alkalmával egy olyan holdbéli táj tárult a szemünk elé, amelyen első ránézése semmilyen nyoma nem volt az életnek. Közelebbről megnézve azonban hatalmas, de inkább monumentálisnak mondható gépek voltak láthatóak a távolban, amelyek mellett az ott dolgozó emberek szinte eltörpültek. Ekkor döbbentünk rá, hogy nem a Holdra tévedtünk, hiszen a gépek tulajdonképpen azért dolgoznak, hogy kitermeljék az ott található lignitet, ami a közeli mátrai erőműbe kerül, és villamos energiát állítanak elő belőle. Egy pillanatra el is gondolkoztunk a látottakon és a villamos energia nélkülözhetetlen szerepén.

A hely szelleme megigéz. Különösen igaz ez Aquincumra, amely a római kori Pannónia Inferior provincia székhelye volt a II. század elejétől.

Az Aquincumi Múzeum területén rendszeresen találkozhatunk római hagyományőrzőkkel. A feltárt aquincumi polgárváros falai között gyakorlatozva római katonák módjára őrzik az egykori Tizedik Gemina legió emlékét.

A birodalom katonái egyébként nem itt, hanem a mai Flórián téren található erődben állomásoztak. A hagyományőrzők római ruhát öltve élik a határvidéket a barbárok támadásaitól védő erődben kétezer éve élt katonák mindennapjait. Senecával vallják: Vivere militare est. - Az élet harc.

A filmet támogatta a TVEL orosz fűtőanyaggyártó vállalat. 

Nem is gondolnánk, hogy a kakaó őshazájában milyen fontos szerepe van a pillangóknak, ugyanis részben nekik köszönhetjük, hogy ehetünk csokoládét. Közép- amerikában bizonyos termőterületeken, ahol a kakaó babot termesztik, ezek a színpompás rovarok porozzák be a kakaó cserjék virágait. Áth-Horváth  Zsókától, a hazai kézműves csokoládéműhelyek elismert szakértőjétől tudjuk mindezt, aki elkalauzolt minket a hazai műhelyekbe és beavatott a műhelytitkokba. 

A télűző, tavaszköszöntő sokác hagyomány mélyen gyökerezik a mohácsiak életében. A telet és a sötétséget elűző, balkáni eredetű tavaszünnep erejét a mohácsi Busóudvarban tapasztalhattuk meg.

Portrénk szereplője, Hajner Gyula az elhagyott épületekben  tárgyiasult, ha úgy tetszik „megkövesedett” múltat faggatja. Legyen szó vak ablakú, gyomos szovjet laktanyákról vagy rozsdamarta egykori gyárépületekről, Hajner Gyula videoblogjaiban visszapörgeti az idő kerekét.

Az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar hallgatói a környezettudatos gondolkodásmód jegyében olyan pneumatikus, fúrógépek általi és más alternatív meghajtású járműveket fejlesztenek, amelyek nem terhelik a környezetet, nem bocsátanak ki szén-dioxidot és remélhetőleg a közeljövőben jelentős szerepet tölthetnek majd be a hazai közlekedésben. 

A Shell Eco maraton verseny keretében pedig egy olyan mini benzinmotoros „karbonszivart” is fejlesztenek, amely összesen csak 565 km/liter benzint fogyaszt, ezzel pedig egész Magyarországot 1 liter benzinből át lehet szelni.

Éppen ezért rendkívül fontos, hogy ezek a fejlesztések nagyobb nyilvánosságot kapjanak, hiszen ez egy olyan hazai tudás, amelyre akár a külföldi autógyártó cégek is vevők lehetnek.