Az amerikai Resident írt egy cikket a szegedi papucsról megjelent filmünk kapcsán: A Whole Lot of Sole
De hazai portál is beszámolt már a történetről:
Magyar Termékonline: “A mai Szegedi Papucs már nem piaci áru, hanem nemzeti kincs” – fennmaradásáért küzd a másfél évszázados hagyomány
Szeretlek Magyarország: Megmentették a legendás szegedi papucsot
Ezúton köszönjük nekik! Kiváló cikkek!
Korunkban a gyártási folyamatok automatizálása nem kedvez a régi mesterségek őrzőinek, és ez sajnos sok esetben a hagyományok eltűnésével fenyeget. Sallay Tibor a szegedi papucs történetén keresztül azonban megmutatta, hogy ragaszkodó elszántsággal a nehéz helyzetekből is van kiút. A papucskészítő mester ugyanis a családjából hozott szakmai tudással felvértezve tanulta meg a szegedi papucs készítésének rejtelmeit a mesterség utolsó ismerőjétől, Rátkai Sanyi bácsitól.
Egy novemberi napon, az esti órában hazaérünk. Otthonunkban sötét van, felkapcsoljuk a villanyt, bekapcsoljuk a tévét és közben elindítjuk a mosógépet is. Mindezt természetes módon és ösztönösen tesszük, ezért bizonyára bele sem gondolunk abba, hogy a konnektoron keresztül a villamos hálózathoz csatlakoztatott berendezések miért is tudnak működni.
Azt tudjuk, hogy az áram nem önmagából a konnektorból származik, hiszen azt első körben meg kell tudnunk termelni és a villamosenergia-hálózatokon keresztül el kell tudni juttatni a fogyasztókig. Elsőre ez talán egyszerűnek tűnik, de valójában mégsem az. Egy kihagyhatatlan láncszem még mindig hiányzik: a villamosenergia-rendszer irányítója. Hazánkban a MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) irányítása és üzemeltetése alatt áll a nemzeti nagyfeszültségű hálózat, amely az importból és a hazai erőművek termeléséből származó villamos energiát az elosztói hálózatokon keresztül eljuttatja a fogyasztókhoz, azaz hozzánk.
Kertész László az egyik utolsó zászlóvivője a legősibb mesterségek egyikének. Már az édesapja is kádár volt, így gyerekkorától kezdve beléivódott a szakma szeretete, melyben azóta is örömét leli.
A Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetében jártunk, ahol megismertük Krasznahorkay Attilát, a Magfizikai Osztály vezetőjét és tudós kollégáit, akik azzal vonták magukra a világ figyelmét, hogy vélhetően felfedeztek egy új fizikai kölcsönhatást. A bő másfél évtizede tartó kutatás eredetileg az úgynevezett „sötét foton” megtalálásáért indult. A sötét foton a sötét anyag részecskéi közötti kölcsönhatást közvetítené, ahhoz hasonlóan, ahogy a foton (a fény teszi) a látható világunkban. Utóbb kiderült, hogy valami egészen másról van szó. Úgy tűnik, megtalálták a világ ötödik kölcsönhatását.
Az „aperti” szó latin eredetű és több jelentéssel is bír: láthatóan, nyíltan, szabadon, őszintén…
Azért hoztuk létre ezt az oldalt, mert szeretnénk elmesélni azokat a történeteket, amelyek egy gondolat köré összpontosulnak: Magyarország egy különleges hely ahol különleges emberek élnek.
Hiányoljuk a közéletből azt az életigenlő szemléletmódot és minőséget, ami rávilágít erre a gondolatra. Nehéz megfejteni mi az oka annak, hogy sokszor az ellenkezőjét gondoljuk saját magunkról. Mi nem ezen a véleményen vagyunk, ezért érezzük azt, hogy meg kell osztanunk ezt a szemléletmódot másokkal is.
Mozgóképeket készítünk. A mozgókép alapvetően egy szórakoztató műfaj. Ekként született meg és ezt a funkcióját teljesíti mind a mai napig. Ezért filmjeinkkel igyekszünk érdekes helyekre vinni a nézőt és érdekes emberekkel megismertetni őt, hogy saját tapasztalatain keresztül vonja le a következtetést: igaz e amit fentebb állítottunk?
Egy ide-oda csapongó és gyorsan változó világban a meglévő értékeink bemutatása és az eltűnőben lévők dokumentálása lehet az egyik legfontosabb cél, amit kitűzhettünk magunk elé.
Jelenleg négy mozgóképes kategóriát találhat blogunkon a kedves látogató:
Ha úgy érzi, hogy az itt látottak alapján érdemes folytatnunk a munkánkat, akkor segítsen minket egy megosztással vagy akár egy feliratkozással valamelyik videó vagy közösségi oldalunkon.
Ha pedig úgy érzi, hogy még ezen felül is támogatna minket vagy az Ön története is figyelmet igényel, akkor erre az e-mail címre írjon nekünk: apertifilms@gmail.com
Üdvözlettel:
Az Aperti Film stábja
A Mátra gyönyörű vonulatai mindenkit, így bennünket is folyamatosan rabul ejtenek. A környéken való legutóbbi barangolásunk alkalmával egy olyan holdbéli táj tárult a szemünk elé, amelyen első ránézése semmilyen nyoma nem volt az életnek. Közelebbről megnézve azonban hatalmas, de inkább monumentálisnak mondható gépek voltak láthatóak a távolban, amelyek mellett az ott dolgozó emberek szinte eltörpültek. Ekkor döbbentünk rá, hogy nem a Holdra tévedtünk, hiszen a gépek tulajdonképpen azért dolgoznak, hogy kitermeljék az ott található lignitet, ami a közeli mátrai erőműbe kerül, és villamos energiát állítanak elő belőle. Egy pillanatra el is gondolkoztunk a látottakon és a villamos energia nélkülözhetetlen szerepén.
A hely szelleme megigéz. Különösen igaz ez Aquincumra, amely a római kori Pannónia Inferior provincia székhelye volt a II. század elejétől.
Az Aquincumi Múzeum területén rendszeresen találkozhatunk római hagyományőrzőkkel. A feltárt aquincumi polgárváros falai között gyakorlatozva római katonák módjára őrzik az egykori Tizedik Gemina legió emlékét.
A birodalom katonái egyébként nem itt, hanem a mai Flórián téren található erődben állomásoztak. A hagyományőrzők római ruhát öltve élik a határvidéket a barbárok támadásaitól védő erődben kétezer éve élt katonák mindennapjait. Senecával vallják: Vivere militare est. - Az élet harc.
A filmet támogatta a TVEL orosz fűtőanyaggyártó vállalat.
Nemcsak itthon, de a világban is ritkán előforduló szakma a harangöntés. Szlezák László, Magyarország néhai aranykoszorús harangöntőjének mesterségét ma Gombos Miklós viszi tovább a nagy elődhöz méltó, messze földig ható sikerrel.
Nem is gondolnánk, hogy a kakaó őshazájában milyen fontos szerepe van a pillangóknak, ugyanis részben nekik köszönhetjük, hogy ehetünk csokoládét. Közép- amerikában bizonyos termőterületeken, ahol a kakaó babot termesztik, ezek a színpompás rovarok porozzák be a kakaó cserjék virágait. Áth-Horváth Zsókától, a hazai kézműves csokoládéműhelyek elismert szakértőjétől tudjuk mindezt, aki elkalauzolt minket a hazai műhelyekbe és beavatott a műhelytitkokba.