Csobánc váráról 1272-ben tesznek először írásos említést. Történészek szerint a vár építése az 1250-es években kezdődhetett. A festői környezetben fekvő kővár Veszprém Megyében a Csobánc hegyen található 378 méteres magasságban. Elhelyezkedése stratégiai fontosságúvá tette a viharos magyar történelem során.

A ma Balaton-felvidéken, Sümeg városában található Sümegi vár építésének kezdete IV. Béla idejére - nagyjából a 1260-as évekre - tehető.

A vár több korszakon átívelő bővítésének következtében a környék egyik legerősebb középkori kővárává fejlődött. Ez megmutatkozik mozgalmas történelmén is, hiszen az 1713-ban bekövetkezett leégéséig meg tudta tartani katonai jelentőségét. Sajnos az ez után következő évszázadokban az időjárás és a környéken élő lakosság rombolta tovább, egészen az 1960-as évekig, amikor felújítások máig tartó sorozata vette kezdetét.

A vár nyitva áll a látogató közönség előtt. Gyakori és színes programokkal várja a látogatókat.

Szeretnénk megköszönni az említéseket:

• a Turista Magazin szerkesztőségének a Az Istvántelki gőzösműhely csodái
• a Szeretlek Magyarország munkatársainak A velünk élő történelem: így működik ma a 113 éves Istvántelki Gőzösműhely
• a Daily News Hungary angol nyelvű A steam locomotive depot in Hungary cikkéért,
• valamint a Hungary First továbbközléséért: Az Istvántelki Gőzösműhely.

Köszönjük a Daily News Hungary szerkesztőségének, hogy angol nyelvű cikkükben foglalkoztak a Szent Korona Őrzőivel. 

Az Istvántelki Gőzösműhely - más néven Istvántelki Főműhely - hosszú múltra tekint vissza. Hivatalosan 1905-ben adták át és évtizedekig a hazai vasúti kocsik és gőzmozdonyok karbantartásának a fellegvára volt. A jelenleg Budapest IV. kerületében elhelyezkedő ipartelep egykoron hatalmas méreteket öltött. Sajnos azonban eljöttek a hanyatlás évei.

Pontosan 40 éve lesz, hogy az Amerikai Egyesült Államok nevében Jimmy Carter amerikai elnök visszaadta a magyar nép számára (1978. január 6.-án) a Szent Koronát.

A korona még a második világháború végén került kalandos úton az Amerikai Egyesült Államok birtokába. Bár az akkori koronaőrök mindent megtettek annak érdekében, hogy államiságunk jelképe épségben átvészelje a veszélyes időket, idegen kézbe kerülését mégsem tudták megakadályozni. Utólag nehéz megmondani, hogyan alakult volna a sorsa, ha az amerikaiak nem veszik magukhoz megőrzésre, de annyi biztos, hogy hazatérése után ismét felmerült őrzésének kérdése.

Filmünk napjaink koronaőri hivatására szeretné röviden felhívni a figyelmet. A rájuk nehezedő felelősség csak akkor érthető meg igazán, ha felismerjük: nem csak egyszerű múzeumi tárgyról van szó. Maguk a koronaőrök sem tárgyként tekintenek rá. Önálló jogi személyisége van!

A mai Magyarország egyik legrégebbi kővárát légi felvételen mutatjuk meg, néhány történelmi információval feliratozva.